{"id":474,"date":"2023-11-30T11:44:05","date_gmt":"2023-11-30T11:44:05","guid":{"rendered":"https:\/\/www.veresse.eu\/?p=474"},"modified":"2023-12-07T05:41:22","modified_gmt":"2023-12-07T05:41:22","slug":"szazeves-az-szazeves-az-1923-evi-roman-alkotmany","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.veresse.eu\/?p=474","title":{"rendered":"Sz\u00e1z\u00e9ves az 1923. \u00e9vi rom\u00e1n alkotm\u00e1ny"},"content":{"rendered":"\n

(Megjelent a maszol.ro port\u00e1lon, 2023. okt\u00f3ber 14-\u00e9n)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Id\u00e9n kerek \u00e9vfordul\u00f3t \u00fcnnepelt a rom\u00e1n t\u00e1rsadalom. 100 \u00e9ve fogadt\u00e1k el az 1923. \u00e9vi alkotm\u00e1nyt, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en l\u00e9trej\u00f6tt Nagy-Rom\u00e1nia alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t. A c\u00e9l az volt, hogy a jelent\u0151s ter\u00fcletgyarapod\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt kib\u0151v\u00fclt \u00e1llamnak az alkotm\u00e1ny \u00faj legitim\u00e1ci\u00f3t biztos\u00edtson, az egyes\u00edt\u0151 nacionalizmus \u00e1llampolitik\u00e1j\u00e1nak siker\u00e9t a legmagasabb jogszab\u00e1lyi szinten r\u00f6gz\u00edtse, egyben ennek a politik\u00e1nak ir\u00e1nyvonal\u00e1t alkotm\u00e1nyosan bebetonozza. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9vfordul\u00f3t rendezv\u00e9nyek, a Rom\u00e1n Nemzeti Bank \u00e1ltal kiadott eml\u00e9k\u00e9rme, a Rom\u00e1n Posta \u00e1ltal kiadott b\u00e9lyegsorozat is \u00fcnnepelte. Az 1923. \u00e9vi alkotm\u00e1nyt a legjobb rom\u00e1n alkotm\u00e1nynak min\u0151s\u00edtett\u00e9k a sajt\u00f3ban. Mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes azonban az \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n egy kev\u00e9sb\u00e9 \u00fcnnepi, de pontos k\u00e9pben r\u00f6gz\u00edteni err\u0151l az alkotm\u00e1nyr\u00f3l. Mi az, amit tudni \u00e9rdemes?<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Ferdinand kir\u00e1ly<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Els\u0151k\u00e9nt azt, hogy kev\u00e9ss\u00e9 tekinthet\u0151 val\u00f3ban \u00faj alkotm\u00e1nynak: tulajdonk\u00e9ppen az 1866. \u00e9vi rom\u00e1n alkotm\u00e1ny \u201efriss\u00edt\u00e9se\u201d. Reformint\u00e9zked\u00e9seket is tartalmaz, de sok szempontb\u00f3l konzerv\u00e1l. Az uralkod\u00f3, Ferdinand kir\u00e1ly pontosan az\u00e9rt b\u00edzta az akkori vezet\u0151 politikai er\u0151re, a Nemzeti Liber\u00e1lis P\u00e1rtra az alkotm\u00e1nyoz\u00e1st, mert az nem k\u00edv\u00e1nta a monarchia reformj\u00e1t, hanem ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a folytonoss\u00e1got tudatosan felv\u00e1llalt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sodsorban ennek az alkotm\u00e1nynak a \u201ev\u00edvm\u00e1nya\u201d az, hogy Rom\u00e1ni\u00e1t el\u0151sz\u00f6r defini\u00e1lta nemzet\u00e1llamk\u00e9nt. \u201eA rom\u00e1n kir\u00e1lys\u00e1g egys\u00e9ges \u00e9s oszthatatlan nemzet\u00e1llam\u201d, mondta ki az alkotm\u00e1ny legels\u0151 cikke. Egy olyan \u00e1llamot, amely lakoss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyharmada 1923-ban m\u00e9g valamelyik nemzeti kisebbs\u00e9gekhez tartozott, nemzet\u00e1llamnak nyilv\u00e1n\u00edtani nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00falz\u00e1s. A kisebbs\u00e9gek joggal tekintettek erre az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1sra mint kisebbs\u00e9gellenes politika ideol\u00f3giai alapj\u00e1ra, olyan \u00e1llamc\u00e9lra, amelynek a v\u00e9geredm\u00e9nye a kisebbs\u00e9gek er\u0151szakos vagy b\u00e9k\u00e9s beolvaszt\u00e1sa, el\u0171z\u00e9se lehet. Nem csoda, hogy a hat\u00e1lyos rom\u00e1n alkotm\u00e1ny 1. cikk\u00e9nek nemzet\u00e1llami z\u00e1rad\u00e9ka is gyanakv\u00e1st v\u00e1ltott \u00e9s v\u00e1lt ki a nemzeti kisebbs\u00e9gek k\u00f6r\u00e9ben. Ha a nemzet\u00e1llamm\u00e1 alakul\u00e1st 1923-as, alkotm\u00e1nyosan szentes\u00edtett \u00e1llamc\u00e9lnak tekintj\u00fck, akkor sz\u00e1z \u00e9v alatt a kisebbs\u00e9gek r\u00e9szar\u00e1ny\u00e1nak a jelent\u0151s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel ez az \u00e1llamc\u00e9l a megval\u00f3sul\u00e1s fel\u00e9 tart. R\u00e1ad\u00e1sul \u2013 a jelenleg hat\u00e1lyos alkotm\u00e1nyt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 az 1923. \u00e9vi alapt\u00f6rv\u00e9ny egyetlen, a nemzeti kisebbs\u00e9gek v\u00e9delm\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 saj\u00e1tos rendelkez\u00e9st sem tartalmazott. Mindezt annak ellen\u00e9re, hogy a ter\u00fcletek\u00e9rt cser\u00e9be nemzetk\u00f6zi szinten Rom\u00e1nia k\u00f6telezetts\u00e9get is v\u00e1llalt a kisebbs\u00e9gi jogok biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra (1919. \u00e9vi p\u00e1rizsi kisebbs\u00e9gi szerz\u0151d\u00e9s).<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Hans Otto Roth<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

M\u00e9g az Erd\u00e9ly Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben a rom\u00e1n \u00e1ll\u00e1spontot t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9s felv\u00e1llal\u00f3 sz\u00e1szok is tiltakoztak az alkotm\u00e1ny ellen. Hans Otto Roth p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt emelt sz\u00f3t, mert az alapt\u00f6rv\u00e9ny kimondta, hogy az \u00e1llamnyelv a rom\u00e1n, a kisebbs\u00e9gi nyelvek haszn\u00e1lat\u00e1t pedig egyetlen sz\u00f3val sem eml\u00edtette. A sz\u00e1szok akkori \u00e1ll\u00e1spontja szerint kisebbs\u00e9gi nyelvhaszn\u00e1lat viszont az emberi jogokhoz tartozik, \u00e9s azt a magyar nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny is elismerte. Az alkotm\u00e1ny vit\u00e1ja sor\u00e1n Schullerus Rudolf pedig azt jelentette ki, hogy \u0151k a rom\u00e1n \u00e1llam konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00f3hajtj\u00e1k, \u00e9s csak annyit k\u00e9rnek, amit az 1905-\u00f6s szebeni rom\u00e1n orsz\u00e1gos kongresszus k\u00e9rt a magyar \u00e1llamt\u00f3l. A k\u00eds\u00e9rlet sikertelen volt, a sz\u00e1szokkal szemben tett form\u00e1lis \u00e9s inform\u00e1lis v\u00e1llal\u00e1sokat sem tartotta be a rom\u00e1n \u00e1llam.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Iuliu Maniu<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Harmadsorban kev\u00e9s sz\u00f3 esik arr\u00f3l, hogy ez az alkotm\u00e1ny az adott korban egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt rom\u00e1n nemzeti egyet\u00e9rt\u00e9st. A v\u00e1laszt\u00e1sokon a Nemzeti Liber\u00e1lis P\u00e1rt s\u00falyos csal\u00e1sok \u00e9s er\u0151szak \u00e1r\u00e1n szerzett (alkotm\u00e1nyoz\u00f3) t\u00f6bbs\u00e9get. Az ellenz\u00e9k egyik vez\u00e9re, Iuliu Maniu a kereszt\u00fcler\u0151szakolni k\u00edv\u00e1nt alkotm\u00e1nyjogavaslatot a nemzeti liber\u00e1lisok \u201e\u00f6nz\u00e9s\u00e9nek\u201d, \u201epolitikai erk\u00f6lcstelens\u00e9gnek\u201d nevezte, a parlament pedig szerinte \u201e\u00e1llamcs\u00edny\u201d eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e1llt fel. A rom\u00e1n t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sban szokatlan m\u00f3don v\u00e9res vereked\u00e9sre is ker\u00fclt sor az alkotm\u00e1ny vit\u00e1ja sor\u00e1n, harminck\u00e9t s\u00e9r\u00fclttel. T\u00fcntet\u00e9sek zajlottak Bukarestben, amelyet karhatalom vert sz\u00e9t. \u00c9s a tiltakoz\u00e1s saj\u00e1tos form\u00e1j\u00e1val is tal\u00e1lkozhatunk. Az egyik ellenz\u00e9ki k\u00e9pvisel\u0151 az ellen emelt sz\u00f3t, hogy a katonas\u00e1g parlamenti jelenl\u00e9te\u00a0(\u201eMost is szuronyok k\u00f6z\u00f6tt besz\u00e9lek!\u201d)\u00a0<\/em>akad\u00e1lyozza az alkotm\u00e1nyoz\u00e1st. Ezt k\u00f6vet\u0151en Maniu emelkedett fel besz\u00e9lni. A t\u00f6bbs\u00e9g pokoli l\u00e1rm\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lta megakad\u00e1lyozni, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n megsz\u00f3lalhasson. Maniu viszont nem kezdett el besz\u00e9lni, hanem kivonult a teremb\u0151l. \u0150t k\u00f6vetve gyakorlatilag a teljes ellenz\u00e9k kivonult, a nemzeti liber\u00e1lisok nem is \u00e9rtett\u00e9k, mi t\u00f6rt\u00e9nik. \u00c9s ekkor kis pukkan\u00e1sok hallatszottak, \u00e9s pillanatok alatt az \u00fcl\u00e9sterem borzalmas b\u0171zzel telt meg. K\u00e9nhidrog\u00e9nes b\u0171zbomb\u00e1k robbantak fel, mintegy harminc. A bent maradt nemzeti liber\u00e1lis k\u00e9pvisel\u0151k f\u00e9keveszett\u00fcl menek\u00fcltek, \u00e9s csak m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra alapos szell\u0151ztet\u00e9s ut\u00e1n lehetett az alkotm\u00e1nyoz\u00e1st folytatni.<\/p>\n\n\n\n

Negyedsorban erre az alkotm\u00e1nyra vezethet\u0151 vissza az, hogy az ortodox \u00e9s a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zakat \u201erom\u00e1n egyh\u00e1znak\u201d nyilv\u00e1n\u00edtotta, s\u0151t ny\u00edltan kimondta, hogy az ortodox egyh\u00e1z a rom\u00e1n \u00e1llamban uralkod\u00f3 egyh\u00e1z, \u00e9s a \u201em\u00e1sodik\u201d helyen l\u00e9v\u0151 g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1znak is els\u0151bbs\u00e9ge van a t\u00f6bbi felekezetek el\u0151tt. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a lelkiismeret szabads\u00e1g\u00e1nak a r\u00f6gz\u00edt\u00e9se \u00e9s a vall\u00e1sfelekezetek egyenl\u0151 szabads\u00e1g\u00e1nak a kimond\u00e1sa m\u00e1r nem t\u0171nik t\u00fal relev\u00e1nsnak. A jelenleg hat\u00e1lyos rom\u00e1n alkotm\u00e1ny ilyen rendelkez\u00e9seket ugyan nem tartalmaz, viszont \u00e1llampolitika szintj\u00e9n az 1923-as el\u0151\u00edr\u00e1sok ma is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek.<\/p>\n\n\n\n

\u00d6t\u00f6dsorban ez az alkotm\u00e1ny s\u00f6p\u00f6rte f\u00e9lre k\u00f6zjogi szempontb\u00f3l v\u00e9gleg a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatokat, amelyeket 1918. december 1-j\u00e9n a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra \u00f6sszesereglett rom\u00e1nok fogadtak el, viszont amelyek a kisebbs\u00e9gi jogokat korrekt m\u00f3don rendez\u00e9k (volna). Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron teljes nemzeti szabads\u00e1got, kisebbs\u00e9gi nyelv\u0171 oktat\u00e1st, k\u00f6zigazgat\u00e1st \u00e9s b\u00edr\u00e1skod\u00e1st \u00edg\u00e9rtek. Ebb\u0151l a rom\u00e1n uralkod\u00f3 csak az egyes\u00fcl\u00e9st kimond\u00f3 pontot hirdette ki. A sz\u00e1szok 1923-ban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt nem szavazt\u00e1k meg az alkotm\u00e1nyt, mert a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatokat nem tartalmazta, amelyek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fckben az erd\u00e9lyi nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt paktum jelleggel b\u00edrtak. A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatok jogi min\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t mindm\u00e1ig vitatj\u00e1k, vannak, akik csak k\u00f6t\u0151er\u0151 n\u00e9lk\u00fcli politikai nyilatkozatnak min\u0151s\u00edtik azokat. Szerintem ez a min\u0151s\u00edt\u00e9s helytelen, a sz\u00e1sz parlamenti k\u00e9pvisel\u0151 joggal haszn\u00e1lta a \u201epaktum\u201d kifejez\u00e9st, ugyanis azokhoz a sz\u00e1szok 1919. janu\u00e1rj\u00e1ban Medgyesen csatlakoztak. De a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatok tulajdonk\u00e9ppen az emberi jogi nyilatkozatok kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartoz\u00f3, val\u00f3s k\u00f6t\u0151er\u0151vel rendelkez\u0151 jogforr\u00e1sok, amelynek rendelkez\u00e9seit 1923-ban az alkotm\u00e1nyba kellett volna foglalni. Ez a mulaszt\u00e1s, a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatok elszabot\u00e1l\u00e1sa a nemzeti liber\u00e1lis er\u0151politiz\u00e1l\u00e1snak nagy politikai t\u00e9ved\u00e9se volt 1923-ban. Teljesen m\u00e1s alapokon \u00e9p\u00fclhetett volna fel a rom\u00e1n \u00e1llam. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u2013 az el\u0151z\u0151 pontra visszautalva \u2013 a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatok minden egyh\u00e1znak egyenl\u0151 jogokat \u00e9s teljes auton\u00f3m vall\u00e1sszabads\u00e1got \u00edg\u00e9rtek. De integr\u00e1ci\u00f3s alap lehetett volna a m\u00e1r eml\u00edtett 1919. \u00e9vi p\u00e1rizsi kisebbs\u00e9gi szerz\u0151d\u00e9s is.<\/p>\n\n\n\n

Az 1923-as alkotm\u00e1nyt a rom\u00e1n parlamentben m\u0171k\u00f6d\u0151 magyar k\u00e9pvisel\u0151k sem szavazt\u00e1k meg. Sikertelen\u00fcl k\u00e9rt\u00e9k, hogy legal\u00e1bb a kor\u00e1bbi magyar szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e1ltal biztos\u00edtott kisebbs\u00e9gi jogi szintet ismerje el a rom\u00e1n \u00e1llam.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1z \u00e9v ut\u00e1n sajnos arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre kell jutnunk, hogy \u2013 ha a hat\u00e1lyos alkotm\u00e1nyt nem sz\u00e1m\u00edtjuk! \u2013 akkor t\u00e9nyleg ez volt Rom\u00e1nia legjobb alapt\u00f6rv\u00e9nye. Mint\u00e1j\u00e1n\u00e1l, az 1866-osn\u00e1l minim\u00e1lis reformint\u00e9zked\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl jobb. Az \u00f6sszes t\u00f6bbi, ma m\u00e1r nem hat\u00e1lyos rom\u00e1n alkotm\u00e1ny pedig diktat\u00far\u00e1k eredm\u00e9nye: az 1938-as a kir\u00e1lyi diktat\u00far\u00e1\u00e9, az 1948-as, 1952-es \u00e9s 1965-\u00f6s alkotm\u00e1nyok pedig a szovjet t\u00edpus\u00fa diktat\u00far\u00e1\u00e9. \u00c9s az, hogy egy alkotm\u00e1nyt a fenti \u00f6t kifog\u00e1s ut\u00e1n is helyes \u00e9s lehets\u00e9ges a \u201elegjobbnak\u201d min\u0151s\u00edteni, a t\u00e9rs\u00e9g komplex \u00e9s leggyakrabban szomor\u00fa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek a bizony\u00edt\u00e9ka. Az 1923-as alkotm\u00e1ny elfogad\u00e1s\u00e1nak a c\u00e9lja nem az volt, hogy Nagy-Rom\u00e1nia val\u00f3ban modern, fejl\u0151d\u0151k\u00e9pes \u00e9s a kisebbs\u00e9gek jogait legal\u00e1bb a kor szintj\u00e9n biztos\u00edt\u00f3 \u00e1llam legyen, hanem csak annyi, hogy az \u00fajonnan hozz\u00e1csatolt ter\u00fcleteket az \u00faj alkotm\u00e1ny \u00fcr\u00fcgy\u00e9n form\u00e1lisan is bevonj\u00e1k az 1866. \u00e9vi r\u00e9gi, minim\u00e1lisan m\u00f3dos\u00edtott alkotm\u00e1ny hat\u00e1lya al\u00e1. Hogy is mondta Caragiale, a nagy rom\u00e1n dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 egyik szerepl\u0151je, Tache Farfuridi \u00fcgyv\u00e9d az 1884-es Az elveszett lev\u00e9l <\/em>c\u00edm\u0171 darabban? \u201eEngedtess\u00e9k meg: m\u00f3dos\u00edtsunk! De akkor ne v\u00e1ltozzon semmi! Vagy ne m\u00f3dos\u00edtsunk! De akkor v\u00e1ltozzon meg ez-az… egyes pontok… minden, ami l\u00e9nyeges…\u201d<\/em> A sz\u00e1z\u00e9ves 1923. \u00e9vi alkotm\u00e1ny az els\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ba tartozik. T\u00f6rt\u00e9ntek m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok az 1866-os alkotm\u00e1nyhoz k\u00e9pest, de a val\u00f3di v\u00e1ltoz\u00e1s elmaradt: az 1923. \u00e9vi rom\u00e1n alkotm\u00e1ny az elvesztett lehet\u0151s\u00e9gek alkotm\u00e1nya volt.<\/p>\n\n\n\n

(A szerz\u0151 a Miskolci Egyetem \u00c1llam- \u00e9s Jogtudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak \u00e9s a Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem Jogtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek egyetemi tan\u00e1ra.<\/em>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Megjelent a maszol.ro port\u00e1lon, 2023. okt\u00f3ber 14-\u00e9n) Id\u00e9n kerek \u00e9vfordul\u00f3t \u00fcnnepelt a rom\u00e1n t\u00e1rsadalom. 100 \u00e9ve fogadt\u00e1k el az 1923. \u00e9vi alkotm\u00e1nyt, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en l\u00e9trej\u00f6tt Nagy-Rom\u00e1nia alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t. A c\u00e9l az volt, hogy a jelent\u0151s ter\u00fcletgyarapod\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt kib\u0151v\u00fclt \u00e1llamnak … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5,3],"tags":[],"class_list":["post-474","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-emlekezes","category-mult-es-jovo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/474","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=474"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/474\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":484,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/474\/revisions\/484"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=474"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=474"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.veresse.eu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=474"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}