Kolozsvári Magyar Napok 2021

Kolozsvári Magyar Napok: Könyvbemutató, kerekasztal beszélgetés és felolvasóest

Sapientia EMTE Bocskai ház, Kolozsvár, Mátyás király u. 4, Óváry terem

2021. augusztus 19, 16-18 óra

Erdélyi történetek. Az elmesélt 20. század, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2021
Erdélyi jogászok 1. Jogászportrék, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2020
Erdély jogtörténete, 2. átdolgozott kiadás, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2020

Forum Iuris, Kolozsvár, 2021

Szervező: Sapientia EMTE Jogtudományi Intézete, Forum Iuris Könyvkiadó

Résztvevők: szerkesztő, szerzők, felolvas Román Eszter színművész.

#sapientia20

Erdélyi jogászok. Jogászportrék I.

A kötetben tizenöt jogász rövid élettörténete található. Ezek a történetek jelzik Erdély és az erdélyi jogászok rendkívüli sokszínűségét. A bemutatott életutak egy része az emberiesség, hősiesség, szakmaiság példájával szolgálhat. Azonban nem lenne teljes és igaz a felvázolt kép, ha csak ilyen portrékat tartalmazna a könyv. Egyes szereplői sokkal összetettebb megítélést követelnek meg: tetteikben és életükben vitatható elemek is előfordultak. A kötet ettől válik igazzá, hitelessé.

A teljes könyv letölthető a borítófotóra kattintva.

Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár 2020 – ISBN: 978-606-9061-24-4

A kötet megjelenését Magyarország Igazságügyi Minsztériuma támogatta.

Két veszteség…

Két jóbarátot is elveszítettünk a napokban…

Dr. Nánási László volt ügyészt, jogtörténészt, az Erdély jogtörténete című kötetünk társszerzőjét, a büntetőjog-történet meghatározó jelentőségű tudósát…

Bogdán László sepsiszentgyörgyi írót, költőt, egykoron édesapám bajtársát, akitől még sok-sok történetet vártam, és aki a következő sorokat is írta:

Metaforái vakító fényénél látom a szögesdrótokat.
Verebek hintáznak rajtuk. A legfőbb érték az ember –
olvasható a felirat a Gulág szigetcsoport lágereinek
kapui felett. A munka szabaddá tesz – rémlik fel
egy másik tábla és őrjöngök, whiskys poharammal
a kezemben, ingerel a történelem cinizmusa.
Hogyan lehet, ép elmével túlélni a zsarnokságot?
Barátaink halálát? A halál kerengését, testmelegét?
Mégiscsak el kell utaznom Pétervárra,
megnézni a bronzlovast, a rakpartot, a Névát,
az Admiralitás tűhegyes, égbe fúródó tornyát,
a Ladoga tavat, a Mars mezőt, a Nyári kert szobrait.
Az Anyicskov híd lovakat megfékező szoboralakjait…
Télen kellene odautaznom, hogy elmehessünk a szigetekre szánon.

Isten nyugtassa őket!

Szászy István emlékkonferencia

2020. szeptember 16, szerda, 14:00-17:00

a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet közös szervezésében

MTA Székház, Kisterem
Budapest, V. ker. Széchenyi tér, II. emelet

Regisztráció: 13:30 órától

Az ülés elnöke: Prof. Dr. Harmathy Attila professor emeritus (ELTE), akadémikus

Köszöntők

14:00-14:05 Prof. Dr. Harmathy Attila professor emeritus (ELTE), akadémikus 

14:05-14:10 Dr. habil. Szilágyi János Ede egyetemi docens, intézetvezető (MFI)

Előadások

14:10-14:30 Prof. Dr. Veress Emőd egyetemi tanár (MFI/Sapientia EMTE): A magyar magánjog általános részéről, különös tekintettel Szászy István munkásságára és a külföldi magánjogi rendszerekre

14:30-14:50 Prof. Dr. Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE): A kötelmi jog alapintézményei Szászy István szemléletében

14:50-15:00 Beszélgetés

15:00-15:20 Prof. Dr. Burián László egyetemi tanár (PPKE): A modern magyar nemzetközi magánjog megalapozása Szászy István munkásságában

15:20-15:40 Prof. Dr. Vékás Lajos professor emeritus (ELTE), akadémikus: Szászy István törvénytervezete a nemzetközi magánjog kodifikációjának történeti tükrében

15:40-15:50 Beszélgetés

Fogadás

A rendezvényre az institute@mfi.gov.hu email-címen lehet regisztrálni 2020. szeptember 7-ig.

Megemlékezés Dr. Buza Lászlóra

Dr. Buza László sírja a Farkasréti temetőben

A 135 éve született Dr. Buza László (1885-1969) sírjánál jártam a napokban. Nem véletlenül, szándékosan kívántam tiszteletet tenni e helyen. Buza professzor a nemzetközi közjog tudományának volt komoly művelője (szakterületünk teljesen más). Viszont emberi nagysága megkérdőjelezhetetlen, a tiszteletadást minden szempontból megérdemli.

A sárospataki református jogakadémián, majd Kolozsváron, az egykori Ferenc József Tudományegyetemen tanult, itt avatták 1908-ban jogi, 1909-ben pedig államtudományi doktorrá. Oktatói pályáját is Kolozsváron kezdte el, az impériumváltásig itt tanított, majd a Szegedre költözött egyetem professzora volt. 1940-ben visszatért Kolozsvárra, és 1948-ig volt itt professzor, előbb a Szegedről visszatért egyetemen, majd az 1945-ben alapított Bolyai Egyetemen. A világháború végén, azért, hogy az egyetem folyamatos működése ne szűnjön meg, összegyűjtötte azt a néhány joghallgatót, akit Kolozsváron el tudott érni, és más oktatók hiányában egyedül oktatta az összes egyetemi tárgyat. Egyik tanítványának visszaemlékezése szerint “a jog- és államtudományi karon egyedül csak Buza professzor maradt a helyén. A néhány jelen levő hallgatójának viszont ugyanolyan szinten és igényességgel tartott előadást nemzetközi, büntető- és magánjogból, mint amikor ezt telt ház előtt tette.” Jogász szakértőként 1945-46-ban részt vett a Márton Áron püspök által vezetett testületben, amely az erdélyi magyarság nevében memorandumot dolgozott ki a határok igazságos, etnikai alapú kialakításáról a békekonferencia számára. A memorandumot, amelyet az erdélyi magyarság képviseletében Márton Áron katolikus és Vásárhelyi János református pürpökök, Szász Pál, az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, Korparich Ede, a Romániai Magyar Fogyasztási Szövetkezetek elnöke, illetve Lakatos István, a Romániai Magyar Hitel- és Gazdasági Szövetkezetek elnöke írt alá, nem vették figyelembe.

Buza Lászlót szakmai munkásságának elismeréseként 1946-ban, kolozsvári professzorként a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának választották.

Közép-Kelet-Európában túl sok a törésvonal. Erdélyben a megszűnő, elköltöző, átvett, egyesített vagy elfoglalt egyetemeinktől nehéz lenne az intézményi folytonosságot számon kérni. Ennek a lehetőségét elvette a történelem. De folytonosság mégis van, egyfelől eszmei, másfelől személyi. Buza László személye a Ferenc József Egyetemet és a Bolyai Tudományegyetemet köti össze. A Bolyai 1945-48 között még klasszikus polgári egyetem volt. A marxista egyetemmé való átalakítás során a magyar állampolgársággal rendelkező tanárokat, így Buza Lászlót is, elküldték az egyetemről. Akik ebben az időszakban voltak joghallgatók, a marxista átalakítást hihetetlen minőségi romlásként élték meg. Buza László 1948-as káderlapja szerint “ideológiai szempontból az oktatásban nem fejlődik és veszélyesnek tekintendő.” Vagyis nem volt alkalmas a Bolyai Egyetem marxista ideológia szerinti átformálásában szerepet játszani. Visszatért Szegedre és folytatta tudományos pályáját. A református egyház Duna-melléki kerületének főgondnoki tisztségét is betöltötte. Emberi értékei mellett a kisebbségi jog tudósaként is emlékeznünk kell rá.

Dr. Buza László Finkey Ferencnek szóló dedikációja egyik könyvében.